A hmongok Vietnámban « Ölbebaba

A hmongok Vietnámban

Teljes fotóalbumok itt meg itt.

 

2011-ben jártam Vietnámban. Végigkalandoztuk az országot délről észak felé, láttunk hatalmas városokat milliónyi motorossal, kóstoltuk a trópusi gyümölcsöket, megdöbbentünk a vietnámi háborút bemutató múzeumon, csodáltuk a ködös Halong-öböl párájából előbukkanó sziklákat, legfantasztikusabb élményem mégis az volt, amikor a hmongoknál töltöttünk pár napot, és belepillanthattunk néhány órára az életükbe, bámulhattuk a hordozóikat és ők is a mienket!

Az ilyen díszes hordozóból kevesebbet láttunkA hmongok a 18-19. században vándoroltak Kínából (főleg Szecsuán és Jünnan tartományokból) Dél-Kelet Ázsiába. A legtöbben Vietnám északi részén telepedtek le, de nagy létszámban élnek még hmongok Thaiföld, Laosz, Burma hegyvidékein. Kambodzsában is megtalálhatók, ill. emigránsként a világ számos országában – pár százezren az USÁ-ban, de Franciaországban és Ausztráliában is. Kínában is maradtak hmongok, de mivel a kínaiak miao-nak neveznek egy kb. 55 etnikumot tömörítő, Jünnan tartományban élő népcsoportot, erről nincsenek pontos adatok.

DSC06570A hmongokon belül több csoportot lehet elkülöníteni: fekete, fehér, piros, zöld és virágos hmongokat. Őket a ruházatuk alapján lehet megkülönböztetni, a színek a díszes viselet részeire utalnak. A gyerekhordozók, aminek szintén hmong a neve, ezek a szépen hímzett textilek, az anyaságot jelképezik. A hmong hordozókat kézzel készítik: a leendő nagymama készíti lánya számára hogy biztosítsa a bő gyermekáldást. A hmong hagyományok szerint az ember lelke elvándorol mikor a test beteg lesz. Azért, hogy megvédjék a törékeny gyermekeket, akiknek lelke még hajlamosabb az elvándorlásra, védő jeleket hímeznek a hordozóra. A fonál csomózása lehetővé teszi, hogy a gonosz szellemek virágnak higgyék a hordozót és a gyermeket, és így nem tudják megzavarni a gyermek lelkét.

Mi a franciák által alapított, 1600m magasságban fekvő Sa Pa városában jártunk ill. az onnan 2 óra buszútnyira lévő Bac Ha városát látogattuk meg, a heti vásár napján.

"Vegyen tőlem valamit!"Sa Pa városában a turistáknál csak a turistákat traktáló, népviseletben járó, főleg hmong törzsi nőkből van több. Nem nagy élvezet tíz lépésenként mondogatni „Köszönöm, nem vásárolok!”, de ezek közül az egyszerű nőkből sokan folyékonyan beszélnek angolul (sokkal jobban, mint az öt éves egyetemet végzett vietnámi idegenvezetők), így lehetett beszélgetni is. Hallás után, a nyugatiaktól tanultak, mára sok hotel is alkalmazza őket idegenvezetőnek. Nekünk közvetítő nélkül sikerült találkozni Pinnel, öt perc beszélgetés után már úton is voltunk a házuk fele Lao Chai faluba.

 

 

Pin, mai vendéglátónk és idegenvezetőnkLeginkább az tetszett ebben az alacsony asszonyban, hogy sokat mosolygott. Annak ellenére is szerette a saját életét, hogy naponta dolgozik nálánál sokkal gazdagabb emberekkel. Bencének, kis kétévesünknek, páfrányból szívecskét font, majd fűből kis lovat. A hegy tetején lévő faluban nevelkedett, egy helyi bácsi a saját házában tartott nekik iskolát, öt évet járt oda. A tőle 40 km-re lévő alföldi városban még csak kétszer járt, és egyszer már volt a 110 km-re lévő látványos Bac Ha vásárban is. Gyermekeit otthon hozta világra, gyógyításra a faluban fellelhető megoldásokat használja: gyógynövények, akupunktúra, nyirokcsomó csipkedése.

DSC06674Azokon a napokon, amikor Pin turisták után jár, a férje van a gyerekekkel. Itt mindig a lány költözik a fiú családjához, ők is így éltek 2 évvel ezelőttig, amikor itt, a városhoz közelebbi faluban saját, helyi léptékkel igen méretes házat építettek. Amikor megérkeztünk a házba, Pin férje egy fa csomagtartót bütykölt a tornácon. Segített húst és krumplit vágni az ebédhez majd eltűnt. Gazdag vendéglátásban részesültünk, három feltétet kaptunk. Füstölt szalonna sütve 4-5 köröm nagyságú hússal, rántotta póréhagymával, serpenyőben sült krumpli. No meg volt még áztatott csilipaprika is az asztalon. Ők rizst rizzsel esznek. Naponta 3-szor, és ha tehetik, tesznek rá egy kis feltétet, közel sem minden étkezéskor. Ha a saját rizstermés nem tart ki egész évben, komoly nehézségeket okoz a pótlás megvásárlása.

A hordozás a legbiztonságosabb a motoros gyerekszállításraA hmongok csecsemőkortól hordozzák a gyermekeket, általában egy éves korig, utána a gyerekek a nagyszülőkkel maradnak otthon. Láttunk a faluban több idős embert is gyerekkel a hátán. Ha nincs kire hagyni, akkor akár 3-4 éves korig is hátra veszik. A háziak kétéves lányát is fel-felvette kicsit a hátára a bátyja. A legnagyobb fiú felső tagozatos, 7:30-tól 11-ig van suliban, valószínűleg azért ilyen röviden, hogy utána tudjon dolgozni a ház körül. Az alsó tagozat 4 éves kortól kezdődik és 6 évig tart, itt délután ötig vannak a gyerekek. Sajnos mindegyik iskolában vietnámi tanítók kizárólag vietnámi nyelven tanítanak, nem veszik figyelembe, hogy a hmongok saját beszélt nyelvük van.

Megélhetésükben az elsődleges tevékenység a rizstermesztés. Míg az innen 20 km-re lévő város mellett is évente kétszer terem a rizs és dél-Vietnámban háromszor, addig itt a hegyen, 1300m felett csak egyszer. A hmongok még ma is közel önellátók, sokan minimális pénzt használnak csak. Az ételüket megtermelik, a ruhájukat szövik, és ha már maguk készítik, szépen ki is díszítik. Hiába, hogy már alig tudja eltartani a növekvő hmong népességet a falu földje, a vietnámiak nem adnak városi munkát nekik. Ellentmondásos módon ez a kirekesztettség segíti leginkább kultúrájuk megőrzését.

Turisták köré csopotosuló helyiek

A turista üzlet egy szűk kisebbség számára igazi kitörési lehetőség. A látogatók leginkább a törzsi népek, főleg a hmongok (de él erre más népcsoport is) miatt jönnek Sa Pá-ba, ráadásul az asszonyok tényleg jól megtanulnak hallás után angolul. Ez egy tisztességes versenyben a piac nagyobb részének megszerzését jelentené, itt azonban töredékét kapják meg a látogatók által befizetett összegnek. mivel nagyon sok hasznot megtart a szervező cég. A legtöbb hmongnak így marad az ajándékárusítás, ami részben kézi munka, részben sajnos kínai tömegtermék.

 

Rövid betekintést próbáltam adni a hmongok életébe, személyes élményeim alapján. A legtöbb információ az életükről, mindennapjaikról vendéglátónktól, Pintől származik, akivel folyékonyan tudtunk angolul beszélgetni. De semmi sem adhatja vissza a látványt és a hangulatot, amit ott éreztünk! Ezt az érzést próbálja visszaadni fotóalbumunk itt meg itt.

Ha a hmongról, mint napjainkban is használható, modern hordozóeszközről szeretnél többet megtudni, akkor keresd fel ezt az oldalt.

 

Szaszkó Sándor

Szaszkóné Makó Sarolta

 

források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Hmong_people

http://tradicionalishordozok.blogspot.hu/2010/04/hmong.html

http://olgakittler.freeblog.hu/

http://hmongman.blogspot.hu/2009/12/hmong-baby-carrier.html

 

 

 



2013. november 26. Nincs hozzászólás

Címkék:


Kategóriák: Cikk


Magyarinda Családi Fesztivál

Ismét egy jónak ígérkező hordozós program! Részletek a Facebookon!

Nemzetközi Babahordozó Hét 2015

2015. október 4-10. között ismét Nemzetközi Babahordozó Hét! A hazai eseményeket többek között itt követhetitek nyomon: http://www.babahordozohet.hu/ https://www.facebook.com/babahordozohet

Kendő-/hordozógyűjtés, hogy könnyebb legyen a terhük

Egy hordozó édesanyához odalépett egy menekült édesanya, és kérte, mutassa meg, hogyan kötötte fel a babáját, mindjárt hozza a...

Kötődéselmélet, neuropszichológia és babahordozás

A Beli Buba szeretettel meghívja a téma iránt érdeklődőket Dr. Henrik Norholt előadására, melyet “Attachment Theory, Neuropsychology and Infant...

Babahordozós kép és egy szöveg az adó egy százalékának felajánlásáról. Részletek a képre kattintva.