Babahordozás – mérlegen a biztonság « Ölbebaba

Babahordozás – mérlegen a biztonság

A napokban felröppent egy tragikus hír egy kisbabáról, akinek a halála az Index, az RTL Klub és más hírforrások szerint egy Infantino márkájú babaerszény használatával függ össze. Mindez a média figyelmét a babahordozás biztonságosságára irányította. Mivel a babahordozással kapcsolatban kínzóan sok tévhit él társadalmunkban, szeretnénk, ha eljutnának az érdeklődőkhöz a mindennapi eligazodást segítő, fontos és pontos információk.

KAP LEVEGŐT A BABA?

Tudományos kutatás eredményei állnak rendelkezésünkre arról, hogy a hordozóban vízszintesen hordozott, a függőleges pozícióban hordozott, valamint az ágyra letett babák agya ugyanúgy hozzájut a működéséhez, így a baba jóllétéhez szükséges oxigénmennyiséghez. A vizsgálatban koraszülött és időre született babák egyaránt részt vettek: mérték a különböző pozícióban levő babák vérének oxigén telítettségét, a szívverésüket, hasi légzésüket, orruknál a légáramlást és a mozgásaikat. A kutatás szerint megnyugodhatunk: a hordozott babák megbízhatóan kapnak levegőt.

TESTKÖZELSÉGET MINDEN BABÁNAK!

Minél kisebb egy baba, annál inkább igaz rá, hogy a légzésszabályozása arra épül, hogy folyamatos, szoros testkontaktusban van egy másik emberrel. Ez az idegrendszeri háttere annak a jelenségnek, hogy az ágyba letett babák légzése időnként kimarad. Mindez hordozás közben nem történhet meg, mert a hordozó személy saját légzése, valamint testmozgásai kiegészítik a baba tökéletesen önálló működéshez még éretlen légzésszabályozását.

Rengeteg, páratlanul egységes kutatási eredmény tanúsága szerint a kritikus állapotban levő babák életkilátásait a másik embertől való távolság jelentősen csökkenti; de az érett, egészséges babák számára is komoly hátrány a másik embertől való távolság. Szoros testkontaktus hiányában, légzésszabályozásuk mellett, romlik a hőszabályozásuk és idegrendszeri fejlődésük is. Sírósabbakká válnak, kevesebbet szopnak, csökken az anya tejének mennyisége. A távolság baba és gondozója között gyengíti a kötődést, csökkenti a szülők kompetencia-érzését, ezzel a családi harmóniát. A felsoroltak közül több tényezőnek (idegrendszeri fejlődés, szoptatás, kötődés) komoly, egész életre szóló egészségügyi hatása van.

Mindezek fényében nagyon fontos lenne, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz, Hollandiához vagy Svédországhoz hasonlóan Magyarországon is általánossá váljon az a gyakorlat, hogy a koraszülött babák minél több időt töltsenek az inkubátor helyett szoros testkontaktusban (kenguru-módszer). Hasonlóan nagy a jelentőssége annak, hogy a várandós, valamint a babás, kisgyerekes szülők megbízható, pontos információhoz jussanak a helyes, könnyed és kényelmes babahordozás módjáról, és az erre a célra alkalmas, jól bevált babahordozó-eszközökről.

HOGYAN HORDOZZAK?

A baba hasa simuljon szorosan a hordozója testéhez! Ez azt is jelenti, hogy a baba biztosan felénk néz (nincs kifelé fordítva), és függőleges helyzetben van. A szorosság akkor megfelelő, ha akármerre mozdulunk (hajolunk, dőlünk), a baba teste ugyanolyan szorosan simul hozzánk. Ez biztosítja a gyermek gerincének egészséges fejlődését, a baba teljes biztonságérzetét és a mi kényelmünket egyaránt.

Ha mindez érvényesül, akkor nyugodtak lehetünk akkor is, ha ruhánk vagy a hordozóeszköz eltakarja a baba arcát!

A baba lába legyen terpeszben és térdben behajlítva, hogy a csípője egészségesen fejlődjön!

Az elölhordozás csak kisbabák esetén kielégítő hordozási mód. 5-7kg-os súly, illetve négy hónapos kor fölött kikerülhetetlen a váltás a csípőn- és/vagy a hátonhordozásra.

Ha segítségre, további megbízható információra van szüksége a babahordozással, babahordozó-eszközökkel kapcsolatban, hazánkban egyre több jól képzett baba- és gyermekhordozási tanácsadó áll rendelkezésére. Keresse őket, és forduljon hozzájuk bizalommal!

Írta:

Ónodi Ágnes
biológus, baba- és gyermekhordozási tanácsadó

Irodalom:

Anderson, G. C. 1991. Current knowledge about skin-to-skin (kangaroo) care for preterm infants. J Perinatol. 11(3): 216-226.

Charpak, N., Ruiz-Peláez, J. G.,  Figueroa, Z. & Charpak, Y. 2001. A Randomized, Controlled Trial of Kangaroo Mother Care: Results of Follow-Up at 1 Year of Corrected Age. Pediatrics 108(5): 1072-1079.

Chwo, M.J., Anderson, G.C., Good, M., Dowling, D.A., Shiau, S.H. & Chu, D.M. 2002. A randomized controlled trial of early kangaroo care for preterm infants: effects on temperature, weight, behavior, and acuity. J Nurs Res. 10(2): 129-142.

Conde-Agudelo, A., Diaz-Rossello, J. L. & Belizan, J. M. 2003. Kangaroo mother care to reduce morbidity and mortality in low birthweight infants. Cochrane Database of Systematic Reviews Issue 2.

Csóka, Sz. 2008. Életminőség és esélyegyenlőség a korai kötődés tükrében. Kopp M. (szerk) Életminőség és esélyerősítés a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest

Feldman, R. & Eidelman, A. I. 2003. Skin-to-skin contact (Kangaroo Care) accelerates autonomic and neurobehavioural maturation in preterm infants. Developmental Medicine & Child Neurology 45: 274-281.

Feldman, R., Eidelman, A. I., Sirota, L. & Weller, A. 2002. Comparison of Skin-to-Skin (Kangaroo) and Traditional Care: Parenting Outcomes and Preterm Infant Development. Pediatrics 110(1): 16-26.

http://index.hu/kulfold/2010/03/24/egymillio_babahordozot_hivnak_vissza/

http://www.rtlhirek.hu/video/86145

Hunziker, U. A. & Barr, R. G. 1986. Increased Carrying Reduces Infant Crying: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics 77: 641-648.

Kirkilionis, E. Unfounded fear of postural damage by carrying. http://www.didymos.de/english/html/kirk99.htm

Kirkilionis, E. 2005. Ein baby will getragen sein. Kösel Verlag

Korner, A. F. & Thoman, E. B. 1972. The Relative Efficacy of Contact and Vestibular-Proprioceptive Stimulation in Soothing Neonates. Child Development 43(2): 443-453.

St. James-Roberts, I., Hurry, J., Bowyer, J. & Barr, R. G. 1995. Supplementary Carrying Compared With Advice to Increase Responsive Parenting as Interventions to Prevent Persistent Infant Crying. Pediatrics 95(3): 381-388

Mathai, S., Fernandez, A., Mondkar, J. & Kanbur, W. 2001. Effects of Tactile-Kinesthetic Stimulation in Preterms: A Controlled Trial. Indian Pediatrics 38: 1091-1098.

Ruiz-Peláez J. G., Charpak, N. & Cuervo, L. G. 2004. Kangaroo Mother Care, an example to follow from developing countries. BMJ 329: 1179-1181.

Schill, B. 2006. „Kengurubébik” a PIC-en  Elhangzott a Születés Hete 2006 nyitónapján 2006. május 7-én.

Swinth, J. Y., Anderson, G. C. & Hadeed, A. J. 2003. Kangaroo (skin-to-skin) care with a preterm infant before, during, and after mechanical ventilation. Neonatal Netw. 22(6): 33-38.

Swinth, J. Y., Nelson, L. E., Hadeed, A. & Anderson, G. C. 2000. Shared Kangaroo Care for Triplets. American Journal of Maternal Child Nursing 25(4): 214-216.

Tessier, R., Cristo, M., Velez, S., Girón, M., Figueroa de Calume, Z., Ruiz-Paláez, J. G., Charpak, Y. & Charpak, N. 1998. Kangaroo Mother Care and the Bonding Hypothesis. Pediatrics 102(2), p. e17.

Stening, W., Nitsch, P., Wassmer, G. & Roth, B. 2002. Cardiorespiratory Stability of Premature and Term Infants Carried in Infant Slings. Pediatrics 110(5): 879-883.



2010. március 27. Nincs hozzászólás

Címkék: , , ,


Kategóriák: Cikk, Hírek(re)


Magyarinda Családi Fesztivál

Ismét egy jónak ígérkező hordozós program! Részletek a Facebookon!

Nemzetközi Babahordozó Hét 2015

2015. október 4-10. között ismét Nemzetközi Babahordozó Hét! A hazai eseményeket többek között itt követhetitek nyomon: http://www.babahordozohet.hu/ https://www.facebook.com/babahordozohet

Kendő-/hordozógyűjtés, hogy könnyebb legyen a terhük

Egy hordozó édesanyához odalépett egy menekült édesanya, és kérte, mutassa meg, hogyan kötötte fel a babáját, mindjárt hozza a...

Kötődéselmélet, neuropszichológia és babahordozás

A Beli Buba szeretettel meghívja a téma iránt érdeklődőket Dr. Henrik Norholt előadására, melyet “Attachment Theory, Neuropsychology and Infant...

Babahordozós kép és egy szöveg az adó egy százalékának felajánlásáról. Részletek a képre kattintva.