Ide vártuk a hordozás iránt érdeklődő, kezdő vagy gyakorlott hordozó családokat. Míg a gyerkőcök kézműveskedtek, vagy daloltak-táncoltak, addig a szülők hordozási, szoptatási és perinatális tanácsadókkal konzultáltak, de volt, aki “csak” a pultot támasztotta, és miközben kislányát a hordozóban altatta, különlegesebbnél különlegesebb söröket kóstolt.

Köszönjük Nektek, hogy ott voltatok, tanácsadóinknak, hogy megosztották tudásukat-tapasztalatukat, a Bogár muzsikának, hogy elvarázsolták a kicsiket, és az Élesztő házigazdáinak, hogy befogadták a rendezvényt!

További fényképeket a cikk végén, valamint itt találhattok. Ha valakinek van még fotója, ossza meg velünk az esemény Facebook-oldalán!

Köszönet a szép fotókért Csizmadia Péternek!

Írta: Zima-Barna Zsuzsanna

Sokáig nem úgy tűnt, hogy be fog következni, de idén is eljött a nyár. És a nyárral együtt eljött az izzadás is…

Ilyenkor mindig érkezik egy-egy kérdés, hogy miként lehet nyáron hordozni, hogyan lehet átvészelni a hőséget, szóval ha már úgyis aktuális, legyen erről is egy bejegyzés.

Az első és legfontosabb gondolat: nem érdemes felhagyni a hordozással pusztán a meleg miatt! Én ezt a kérdést valahogy így mérlegelem: akkor is izzadok, ha nem hordozok! A babám is izzad – kiságyban is, babakocsiban is (főleg a jó kis műszálasban). Ezt tehát nem tudjuk megúszni a nem-hordozással, bár tény, hogy más egy komplett gyerekméretnyi felületen izzadni, mint csupán a megszokott területeken. De miért is hordozok? Testközelség, praktikum, stb-stb-stb. És mi van a mérleg másik serpenyőjében? Az izzadás. Hát… Izzadjunk együtt!

Persze nyilván van néhány megoldás, amivel ez az együtt-izzadás elviselhetőbbé válik. Jöjjenek most ezek!

Rétegek a babán

• Ha több hordozód is van, válaszd ilyenkor a vékonyabbat, szellősebbet, világosabbat! Hogy hordozókendőből melyik az ideális vékonyságú/vastagságú, az egyéni mérlegelés kérdése: ha “csontosabb” a vállad, és a babád már nagyobbacska, előfordulhat, hogy egy vékony kendő vágni fog.
• Hordozókendő esetében használj olyan kötési módot, ami kevesebb rétegből áll! A legideálisabb elöl a kenguru vagy a belül körülkötött kötés nem kiterített szárakkal, csípőn az egyszerű csípő kötés (ez kb. 4 hónapos kor alatt nem ajánlott, számukra megfelelő alternatíva lehet a karikás kendő), háton pedig a batyu.
• Adj a babára vékony, szellős, világos ruhát, vagy ha megteheted, pelenkán kívül ne is adj rá semmit! A meztelenséget újszülöttek esetében azonban nem árt óvatosan kezelni. Figyeld meg, hogy nem horzsolja-e a pici érzékeny bőrét a kendőanyag!

Rétegek közted és a baba között

• A legtöbben úgy érezzük magunkat komfortosabban, ha nem ér össze az izzadt bőrünk a baba izzadt bőrével. Ezt megelőzendő érdemes olyan felsőt választani, aminek nem túl nyitott a háta (háton hordozás esetén) vagy az eleje (elöl hordozás esetén). Legyen vékony, természetes, jó nedvszívó képességű anyag!
• Nyáron különösen ügyelj arra, hogy amit te viselsz, azzal érintkezik a babád is…

Rétegek rajtad

• Könnyebben viseled az izzadást, ha te magad is szellősen öltözöl.
• Válassz olyan hordozóeszközt és megkötési módot, ami téged sem melegít túlságosan! A vastag pántok vagy a derék körül többször körbetekert kendőmaradék alatt alaposan meg lehet izzadni.

Fényvédelem

• Ne feledkezz meg arról, hogy a hordozott babákat nem védi a babakocsi kupolája a napsugaraktól, ezért feltétlenül gondoskodj megfelelő fényvédelemről! Adj rá világos, megkötős napsapkát, és kend be fényvédőkrémmel! Több helyen kapható baba méretben is fehér, szellős, hosszú ujjú ing, hosszú szárú nadrág. Ezek nagyon praktikusak ilyenkor.

Ha leteszed

• Miután megtervezted, miként fogod hőségben hordozni a babádat, gondold át azt is, hogy mi történik, ha leteszed! Legyen veled megfelelő ruha a számára, és ha az alkalom megköveteli, vigyél magadnak is egy váltás felsőt!

És persze ügyelj az alapvető nyári szabályokra: ha nem muszáj, ne menj a babával napra, főleg 11-15h között, óvd a túlmelegedéstől, vagy éppen a hirtelen lehűléstől (légkondi), és gondoskodj a kellő folyadékbevitelről mindkettőtök számára!

Jó nyarat!:)

A cikket innen kaptuk: Izzadjunk együtt! / Zita mama oldala

Csecsemők megnyugvási reakciója anyai hordozás hatására emberekben és egerekben

Current Biology, Volume 23, Issue 9, 739-745, 18 April 2013

G. Esposito és mtsai

Összefoglaló

Háttér

Az anya-gyermek kötődés a legkorábbi és a legkritikusabb szociális kapcsolat az emlős csecsemőknél. A csecsemőknek veleszületett viselkedésük, hogy a kötődés elősegítésére az anyával dallamosan kommunikálnak , mozgással keresik az anyai közelséget és tiltakoznak a szeparáció ellen. A csecsemők ezen viselkedését befolyásoló fiziológiai háttér eddig nagymértékben meghatározatlan maradt.

Eredmények

Bemutatunk több újfajta, anyai hordozás hatására létrejövő, együttműködő csecsemőválaszt. Sétáló édesanyjuk által hordozott 6 hónapnál fiatalabb csecsemők abbahagyták az akaratlagos mozgást és sírást, és gyors pulzuscsökkenést mutattak azokkal a csecsemőkkel szemben, akiket ülő édesanyjuk tartott. Továbbá feltűnően hasonló válaszokat mutattunk ki egérkölykökben mozdulatlanság hatására, csökkent ultrahangos vokalizációt és szívfrekvenciát. Az egérkölyköknél farmakológiai és genetikai beavatkozások révén meghatároztuk azokat az idegi rendszereket, amelyek a megnyugvási reakcióért felelősek. Szomatoszenzoros és proprioceptív bemenő jelek szükségesek az indukcióhoz, míg paraszimpatikus és nyúltagyi funkciók vezérlik a kardiális és motoros funkciót. A nyugtató válasz elvesztése anyai oldalról megakadályozta az egérkölykök megmentését, ezzel azt bemutatva, hogy az azonosított megnyugvási reakció funkcionális jelentőséggel bír.

Következtetések

Kutatásunk elsőként mutatta be, hogy a csecsemőnek az anyai hordozásra adott megnyugvási reakciója idegi, motoros és kardiológiai szabályozások koordinált rendszere és az emlős anya-gyermek kölcsönhatás megtartott komponense. Vizsgálataink bizonyítékul szolgálnak és jelentős hatással lehetnek a jelenlegi csecsemőgondozási elméletekre és gyakorlatra, mivelhogy a csillapíthatatlan sírás a leggyakoribb oka a gyermekbántalmazásnak.

A cikkről rövid hír jelent meg itt.

A teljes cikk itt olvasható angolul.

Ezen az oldalon pedig egy rövid videó-összefoglaló látható a kísérletről.

Ebből az alkalomból szeretnénk mi is egy rövid cikkben bemutatni olvasóinknak a kenguru módszert.

Történet

A kenguru módszer tulajdonképpen kényszerűségből született 1978-79-ben a kolumbiai Bogotában, ahol a meglehetősen magas születésszám mellett igen szűkös erőforrások álltak a kórházak rendelkezésére. Itt az egyik szülészeti osztály (Instituto Materno Infantil NICU) munkatársai, Dr. Rey és Martinez, különös megoldást választottak, hogy a nehéz körülmények között is minél több koraszülött babát megmentsenek: amint stabilizálódott az apróságok állapota, kivették őket az inkubátorból, és édesanyjuk meztelen mellkasára helyezték, hogy a továbbiakban így biztosítsák számukra a megfelelő hőmérsékletet és a szoptatási lehetőséget. Maguk is csodálkozva tapasztalták, hogy a technológiai ellátástól ily módon “megfosztott” koraszülöttek nemhogy túlélték ezt az eljárást, de meglepően jól fejlődtek “élő inkubátoruk” védelmében. A módszer számos más előnnyel is járt: amellett, hogy a szükségesnél jóval kevesebb inkubátorral is képesekké váltak ellátni az intézmény koraszülöttjeit, csökkent a kórházi fertőzések és zsúfoltság következtében elveszített babák száma, és hatékonyabbá vált az édesanyák tejének serkentése, valamint a későbbi anyatejes táplálás.

A ’80-as évek során, látva az elért sikereket, egyre több állam igyekezett megismerni a kenguru módszert, majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ajánlást dolgozott ki az eljárásra. Bár kényszermegoldásként indult, de ma már éppen a technológiai ellátás humanizálása, emberibbé tétele érdekében alkalmazzák sok nyugati államban, ahol a koraszülöttek gondozásának szerves részét képezi a kenguru módszer is. Hazánkban még kevésbé tudott elterjedni, annak ellenére, hogy a módszer meghonosítói, dr. Schill Beáta és munkatársai milyen látványos eredményeket érnek el a PIC-i babák körében.

Mi is a kenguru módszer?

A kenguru módszer lényege, hogy a kis súlyú és/vagy koraszülött babák a lehetőségekhez képest minél előbb és minél több időt töltsenek édesanyjukkal (időnként édesapjukkal) bőrkontaktusban. Ennek érdekében a meztelen babákat a szülő szintén meztelen mellkasára helyezik, függőleges pozícióban, fejét oldalra fordítva, arcát kissé felfelé emelve, hátát gondosan betakarva. Ebben a testhelyzetben a pici koraszülött szabadon lélegezhet, lehetősége nyílik felvenni a szemkontaktust édesanyjával (vagy édesapjával), és amint megérett rá a helyzet, szopizhat is. A kenguru gondozás kivitelezését sem a gyomorszonda, sem az infúzió, sem a kisbabát ellátó egyéb csövek nem akadályozzák, nincs szükség hozzá különleges technikai felszereltségre, “csak” kellő számú, hozzáértő és támogató szakember aktív jelenlétére.

Mit ad a kenguru módszer a babáknak?

Noha Kolumbiában eredetileg csak a babák megfelelő testhőmérsékletének biztosítását remélték a módszertől, ennél sokkal több téren tapasztaltak javulást, melyek közül több tényezőt azóta kutatásokkal is igazoltak. A kenguru gondozásban részesített kis súlyú és koraszülött babák testhőmérséklete normalizálódott, életfunkcióik (légzés, szívműködés, keringés) javultak, testsúlyuk látványosabban, gyorsabban gyarapodott, emellett kevésbé voltak kitéve kórházi fertőzéseknek, légzőszervi megbetegedéseknek, sokszor lerövidült a szükséges kórházi tartózkodás időtartama is. A kenguru módszer hozzájárult a sikeres szoptatáshoz is, a “kenguru” babák előbb váltak képessé a hatékony szopásra, és tovább részesülhettek anyatejes táplálásban. Az intenzív kontaktus és egymásra hangolódás segítette a kötődés kialakulását és megerősítését. Hosszú távú hatásként a tanulmányok feltételezik, hogy a kenguru módszer a gyermekek későbbi értelmi, pszichés és motoros fejlődésére, valamint növekedésére is jótékonyan hat.

Mit ad a kenguru módszer a szülőknek?

Legtöbbünk fejében az a kép él a koraszülött babák szüleiről, hogy kétségbeesve, könnyeikkel küszködve állnak csöpp kisbabájuk inkubátora mellett, simogatják az üveget, és ha a szakszemélyzet engedélyt ad rá, félve benyúlnak és megérintik a picit. A legtöbb szülő arról számol be, hogy a kezdeti időszakban mélységes tehetetlenséget érzett, és nem maradt más számukra, mind bízni a szakemberekben és a technikában, hogy minden rendben lesz.

Ezzel szemben a “kenguru” mamák és papák azt élhetik meg, hogy tevőlegesen részt vehetnek a kicsik gondozásában, mi több, ők maguk azok, akikre a babáknak szükségük van. Megerősödnek szülői mivoltukban, kompetens személynek érezhetik magukat gyermekük ellátásában, könnyebben ki tudják alakítani gyermekükkel a kötődést, az édesanyáknak pedig nagyobb sikereik lehetnek a szoptatás terén.

A Kenguru Módszer Napja

Május 15. világszerte a Kenguru Módszer Napja (International Kangaroo Care Awareness Day). A különböző szervezetek ezen a napon szeretnék megünnepelni magát a módszert, illetve felhívni rá a figyelmet, hogy minél szélesebb körben ismert és alkalmazott eljárás legyen.

Magyarországon a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület (KORE) szervez programot a Kecskeméti Vadasparkban. Bízunk benne, hogy az ő üzenetük is minél többekhez eljut.

Írta: Szegi-Holtzinger Zita

Források és ajánlott irodalmak:

Amit a kengurukról feltétlenül tudni kell

History of KMC

Kangaroo Mother Care

Kangaroo Care / Wikipedia

Kenguru módszer / koraszülött.com

Kenguru módszer / LLL

2 angol nyelvű videó fordítással

Kép forrása: http://www.lll.hu/node/345

Gyerekház, anyaközpont és roma lakásétterem a ferencvárosi Tűzoltó utcában

Van egy világ, amivel párhuzamosan létezünk. A mélyszegénység mindent behálózó, körmönfontan kiépült struktúrái körbevesznek minket, de csak annyit látunk belőle, ami feltűnő, hangos, sajnálatra vagy felháborodásra méltó – kinek-kinek ítélete, hite, gondolatai szerint.

Ma Magyarországon négymillió ember él a 68 ezer forintos jövedelmi létminimum alatt. 1,2 millió ember él mélyszegénységben – vagyis olyan körülmények között, ahol a minimális létfeltételek sem adottak, nincs biztonságos lakhatás, nincs rendszeres étkezés, nincs fűtés, nincs, nincs semmi, ami a kiszámítható, élhető élethez alap lehetne. A magyar gyerekek egyötödéről beszélünk – több mint tízezer gyerekről, aki éhezik. Aki nem kapott esélyt arra, hogy mindennap jóllakjon, hogy nyugalomban, biztonságban nőjön fel.

Sokan vannak ebben az országban, akik változtatni akarnak ezen a helyzeten – sok fontos, jó kezdeményezés működik országszerte. Az egyiket szeretnénk itt bemutatni – rövid beszámolónk helyszíne a fővárosi Tűzoltó utca, az ESÉLY Közösségi Egyesület programjai. Van itt gyerekház, anyaközpont, roma lakásétterem, tanoda, és a Közért Egyesülettel együttműködésben működik itt egy ifjúsági információs iroda is. A Közért Egyesület egy időben az Ölbebaba Egyesület találkozóinak is helyet biztosított: az alakuló közgyűlésünket is itt tartottuk, valamint mindannyiunk számára emlékezetesek az egyesület közösségi kávézójában (ami most a roma lakásétteremnek ad helyet) eltöltött heti találkozóink. Különböző programokat is szerveztünk itt – szeretjük a helyet, és úgy gondoljuk, nagyon fontos munkát végeznek. Programjaik közül kettőt szeretnénk bemutatni, amelyek az Ölbebaba Egyesület szorosabb profiljához kapcsolhatóak: a babák és anyák esélyeit biztosító projekteket.

Ferencvárosi Biztos Kezdet Gyerekház és Anyaközpont

A gyerekek fejlődése öt éves korukig a leggyorsabb, egyben legérzékenyebb. Ekkor tanulnak meg beszélni, járni, és a játékon keresztül ekkor fedezik fel a világot. Ha megfelelő személyi és tárgyi környezet veszi őket körül, képességeik kibontakozhatnak, így az iskolában, az életben, a munkában nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, boldogok. Ha nem, lemaradnak, hátrányaikat az iskolarendszer képtelen ledolgozni.

A szegénység generációk közötti ördögi körét meg kell törni, éspedig a legfiatalabb életkorban.

Ez a felismerés hívta életre a Biztos Kezdet Programot. A Biztos Kezdet Program gyökerei Angliába nyúlnak vissza: a Sure Start Program ott már több évtizedes múltra tekinthet vissza. A magyarországi Biztos Kezdet Gyerekházak szakmai programját az angol tapasztalatok alapján honosították meg Magyarországon – természetesen a helyi adottságok, a magyar viszonyokból származó eltérések figyelembe vételével. Ma Magyarországon országszerte vannak már gyerekházak – az ESÉLY Közösségi Egyesület a budapesti kilencedik kerületben, Ferencvárosban működtet egyet.

Ez a gyerekház egyben anyaközpont is: délelőttönként a magyarországi Biztos Kezdet Program elvei szerint működtetik a helyet az ott dolgozó szakemberek, délutánonként pedig a helyi kezdeményezésekre támaszkodó, közösségfejlesztő hatású, önsegítő csoportként is definiálható anyaközpont lesz belőle. A kettő persze nem különíthető el ennyire egyszerűen: ugyanazok a családok járnak a programokra – a környék mélyszegénységben élő, sokgyermekes, roma és nem roma lakói.

A gyerekház alapelve: a még nem óvodás korú gyereket az édesanyjával együtt a leghatékonyabb támogatni, a baba-mama együttlétben, a közös játék során lehet igazán jól behozni azokat a hátrányokat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzet velejárói lehetnek. A gyerekház igazából olyan, mint egy játszóház – szabad játékra is ad lehetőséget, de az itt dolgozók mindig figyelnek, hogy a kevésbé kreatív, az eszközökkel és játékokkal szemben tanácstalan édesanya-gyerek párosoknak segítsenek. Vannak szervezett programok is: kézműveskedés, a jeles napok köré épülő projektek, kirándulások, közös főzések. És van közös tízórai is. Mert szegény gyerekekről, családokról beszélünk – akik sokszor a szó szoros értelmében éheznek. Éppen ezért lehet itt mosni is – hiszen sok idejáró családnak nem evidencia még most sem, a XXI. században akárcsak a saját mosógép (sokszor még a lakásba bevezetett folyó víz sem…). Régebben szociális ügyintézésre is lehetőség volt – most már ezt leginkább a kerületi gyermekjóléti szolgálattal együttműködésben végzik az itt dolgozók, és igyekeznek a konkrét ügyintézést nem a gyerekház keretein belül végezni. A gyerekház célja: játszani. Együtt, babák és mamák. És a játékon keresztül fejlődni, felnőni, tanulni, tapasztalni.

Ez azonban csupán a gyerekházak mindennapos, könnyen látható (de nehezen elvégezhető) munkája. A jól, hatékonyan működő gyerekház, mint amilyen a ferencvárosi is, három fókusszal dolgozik: az első a gyerek és családja, a második a helyi közösség, a harmadik pedig a helyi szakemberek hálója.

A Ferencvárosi Gyerekház mindig is kivételnek számított a Biztos Kezdet Programban, hiszen itt, ellentétben a legtöbb egyéb kezdeményezéssel, folyamatosan nagy hangsúlyt fektettek a szociális munkára, annak egyéni, csoportos és közösségi formáira is. Adódik ez természetesen abból a tényből, hogy az egyesület munkatársai között nagy számban találhatóak szociális munkások, akik hisznek abban, hogy a család, mint egység, komplexen kezelendő, és a gyerek nem „fejleszthető” anélkül, hogy a családot be ne vonnánk a „munkába”. Ez nagyban összecseng a Biztos Kezdet Program alapelveivel is – ugyanakkor a program kidolgozói elsősorban mégis bölcsődei gondozókat, óvodapedagógusokat, pszichológusokat képzeltek el, mint ideális gyerekházi munkatársakat. A Ferencvárosi Gyerekház több éves munkája bebizonyította, hogy egyik specifikus szaktudás sem hagyható ki a hatékony gyerekházas munkából: a gyerekprogramok tervezéséhez, animálásához tökéletes az a szaktudás, amit a bölcsődei gondozók, óvodapedagógusok birtokolnak – ugyanakkor a halmozottan hátrányos helyzetű családok bevonásához, aktív részvételének eléréséhez szükség van szociális munkásokra is.

A gyerekházban és a vele szimbiózisban létező anyaközpontban folyamatosan megfordulnak különböző szakemberek – a kerületi gyerekjóléti szolgálattól, a védőnői szolgálattól… Sokan jönnek, jöhetnek ide, hogy tudásukat, naprakész információikat megosszák az itt kialakult anyacsoporttal – egy olyan közegben, ahol a párbeszéd talán hatékonyabb, ahol a tanácsadás személyre szabottabb, és ezért talán valóban eléri célját. Nagy büszkesége a gyerekháznak, hogy önkéntes segítői között dúla és hordozási tanácsadó is van – és kölcsönözhető hordozóeszközei is. Van itt adományban kapott hosszú és rövid kendő, valamint mei tai is.

A hordozási tanácsadónak nincs könnyű dolga itt: a hordozás történetét ismerve, Európában a gyerekek testközelben hordozása jó pár évszázada már a szegények attribútuma. A babakocsi társadalmi presztízs is – minél jobb legyen, minél drágább, annál jobban gondoskodsz a gyerekedről. És miért lenne ez máshogy az itteni családok között? Sőt, itt él leginkább: a babahordozásról szóló, egyre szaporodó cikkek elkerülik az itteni családokat, ugyanakkor az a társadalmi nyomás, hogy a babakocsi az olyan dolog, ami „muszáj”, az nem. És minél szegényebb valaki, annál fontosabb neki, hogy a presztízs fogyasztási cikkeket valahogy előteremtse – annak pedig még inkább, aki olyannyira fontos neki, mint a családnak, az anyának a gyerek. Hiába hát, hogy a testközelben tartás ösztöne még erősen jelen van a mélyszegénységben élő családok körében (gondoljunk csak a sztereotípiákra – „egyfolytában lóg a kezében a gyerek” stb.) – attól még a hordozókendő egy idegen eszköz. Ezt az idegenkedést próbálja a mindennapokban feloldani a hordozási tanácsadó több-kevesebb sikerrel. A gyerekház berendezésének része több hordozott baba-kép is, amit az Ölbebaba Egyesülettől kapott a hely – egy régi-régi Nemzetközi Babahordozó Hét képei találták meg helyüket itt a falakon.

A gyerekházban található hordozóeszközöket kölcsönözni lehet – ha esetleg az olvasók között vannak olyanok, akik szívesen adományoznak használható, jó állapotú kendőket, mei taiokat, vagy esetleg bármilyen (megfelelő minőségű) csatos hordozót, ne habozzanak – jó helyre kerül az adományuk, fontos, jó munkát segíthetnek vele.

A Ferencvárosi Gyerekház közösségi munkáját az Anyaközponton keresztül fejti ki: egy olyan önsegítő női közösségnek ad teret, időt és támogató szakértelmet, ami abban segíti a Tűzoltó utcai asszonyokat, édesanyákat, hogy a bennük meglévő erőt, a családfenntartás napi harcában folyamatosan megmutatkozó pozitív tulajdonságokat felismerjék, és minél hatékonyabban kiaknázhassák. A közösség segít abban is, hogy utat találjanak a mélyszegénységből – már amennyire ez az egyénen múlhat. De segít a közösség abban is, hogy olyan támogató légkör jöjjön létre, amiben jó létezni, amiben megélhető a mindennapok öröme. És természetesen segít az Anyaközpont a hétköznapok problémáiban: információval, munkakereső szolgáltatással, képzésekkel, mosási lehetőséggel, ruhabörzével. És a legfontosabbal: hogy mindezt nem egy „Szakembertől” kapják – hanem egymástól, egymást támogatva, erősítve. Itt az használhatja a telefont, aki valamit tett érte (elmosogatott, részt vett egy kézműves programon, segített anyatársának valamiben). Az vihet ruhát, aki hoz érte cserébe egyet. Itt nem „kliensek” vannak.  Nők, anyák, társak.

Romani Platni – az első roma lakásétterem

Az anyákra épít a Romani Platni is – ez az első magyarországi roma lakásétterem, amely máris olyan nagy sikereket ért el, hogy az egyes vacsorákra hónapokkal előbb kell bejelentkezni. Ez egy olyan kezdeményezés, amely a legegyszerűbb módon próbálja eloszlatni azokat a tévhiteket, amelyeket  a cigánysággal szemben tanúsít az emberek többsége. A családi összejövetelek, a baráti partik, a nagyobb házibulik legnépszerűbb és legvidámabb helyszíne a konyha. Minden nagy kérdés ott dől el, minden világmegváltó ötlet ott születik, és az a legjobb intim beszélgetések helyszíne is egyben. Ezekből az alapgondolatokból kiindulva megalkották azt a helyet, ahol mindezeket roma emberek társaságában, az általuk készített ételek mellett, velük közösen vihetjük véghez, megismerve Őket, szokásaikat, történeteiket, zenéjüket, egyszóval kultúrájukat.

Az itt főző asszonyok szeretnének ízelítőt adni azokból az ételekből, amik már 100 éve is a cigány emberek előtt gőzölögtek. A csoport tagjai mind gyakorló háziasszonyok, és a cigányok ízvilágának minden fortélyát ismerik, használják mindennapjaikban is.  Saját maguk gyúrta kenyerekkel, autentikus ételekkel várják azokat, akik szeretnének egy izgalmas, új ételcsokrot kipróbálni.

E sorok írója személyesen is tanúsíthatja: nagyon megéri elmenni, én még ott csak elképesztően jó ételeket ettem.

A helyfoglaláshoz és a menüsorok böngészéséhez, további ismerkedéshez ajánlom a lakásétterem blogját, de megtalálhatóak a Facebookon is. Csak tessék, csak tessék!

Írta: Fehérvári Szilvia

“A testen hordozás minden gyermek és szülő számára előnyös, egy különleges babának és szüleinek pedig pontosan azokat az ajándékokat kínálhatja, amelyekre a legnagyobb szükségük van.

Amikor egy rendkívüli baba születik, gyakran külsejében és viselkedésében is eltér a többiektől. Mivel az alapfelszereltség, amellyel egy normál baba útnak indul, azt szolgálja, hogy életben maradjon, fejlődjön és túlélése érdekében a gondozóit maga mellett tartsa, az ettől való eltérések azt is jelentik, hogy az ilyen babák eleve kevésbé tudják kiváltani szüleikből azt a gondoskodó magatartást, amely kötődésük alapját jelentheti. A kötődés minősége pedig nem csak a köztük levő érzelmi kapocs erősségét határozza meg, hanem a gyereknek minden további kapcsolatát, elfogadottságát, az élethez való hozzáállását, egészségi állapotát, szellemi teljesítményét is befolyásolja.”

Az 1. rész folytatása az Érintőn olvasható.>>

“Az előző részben arról volt szó, hogyan segíti a kötődést a testen hordozás és hogy ez miért különösen fontos azoknál a babáknál, akik a megszokottól eltérő csomaggal érkeznek a világba. Most arról beszélek, milyen további előnyöket kínál a hordozás a spec babáknak és szüleiknek.

Kommunikáció

A kendőben a baba egy magasságban van a felnőttel, így könnyebb, természetesebb beszélni hozzá. Passzívan a felnőtt másokkal való kommunikációjának is inkább részese, egyszerűen attól, hogy ott van, ahol a beszélgetések zajlanak, és mert érzékeli a hordozó gesztusait, testbeszédét is.

A testközelség a baba és a hordozó felnőtt szavak nélküli párbeszédét is segíti: a szülő így finomabb jelzésekből is ért, érez és azonnal tud reagálni. Saját tapasztalat, hogy sokszor csak akkor tudtam, mire van szüksége a lányomnak, ha kézbe vettem, átöleltem és így teljesebben tudtam ráhangolódni.”

A 2. rész folytatása az Érintőn olvasható.>>

“Manapság a csecsemőktől megvonják az anyai gondozójukkal való kapcsolatot a nap nagy részében. Kapcsolatkereső jelzésük, sírásuk biológiailag egyenértékű a hordozott baba akusztikus vészjelzéseivel, amely elvesztette az egyetlen védelmező anyával való közelséget…”

(Prof. Dr. Bernhard Hassenstein viselkedésbiológus, a Verhaltensbiologie des Kindes című könyv szerzője)

AZ EMBER BIOLÓGIAI HÁTTERE

Az emberi csecsemő biológiailag passzív (anyja segítségére szoruló) hordozott utód. Ezt mutatja:

• kéz és láb fogóreflexei
• átkaroló reflexe
• összerezzenési reflexe
• részben még fejletlen érzékszervei (pl. látás)
• labilis testhőmérséklet-szabályozása

Anyjuk közvetlen közelségére, melegségére és testkontaktusra van szükségük ahhoz, hogy érési folyamatuk folytatódhasson, és megfelelően fejlődhessenek.

Bernhard Hassenstein, Evelin Kirkilionis Der menschliche Säugling Nesthocker oder Tragling. In Wissenschaft und Fortschritt 42 1992

Az újszülöttek fogó- és karolóreflexei, valamint anatómiai állapota (C alakú gerince, spontán terpesz-lábtartása felemeléskor) arra mutatnak, hogy különösképpen alkalmasak a testen való hordozásra.

Prof. Dr. med. J. Büschelberger: Das Tragetuch – eine Möglichkeit zur Wiederherstellung des biologisch vorgegebenen Verhaltens bei der Pflege von Neugeborenen, Säuglingen und Kleinstkindern
http://www.didymos.de/html/bueschelberger.htm

A HORDOZÁS POZITÍV HATÁSAI

A baba fejlődése

A rendszeresen hordozott csecsemők jobban fejlődnek motorikus, kognitív és érzelmi téren egyaránt. Hordozáskor a baba sokkal többet lát környezetéből, agya több ingert kap. Az anya mozgása stimulálja bőr-receptorait, valamint a mozgás- és egyensúlyozó szerveket. A baba lábai az anatómiailag ideális terpesztartásban vannak. Az intenzív szem- és testkontaktus biztonság érzetet ad, melynek pszichoszociális jelentősége felmérhetetlen.

Prof. Dr. Ernst J. Kiphard, Frankfurti Egyetem, részlet egy tanulmányból

Hordozás közben a baba érzékeli a hordozó szívverését, lélegzetvételét, hangját és testmelegét. Kutatások szerint ezek segítik az újszülötteket (különösképpen a koraszülötteket), hogy alkalmazkodjanak a méhen kívüli élethez.

Ludington-Hoe SM, Swinth JY.: Developmental aspects of kangaroo care. J Obstet Gynecol Neonatal Nurs. 1996 Oct; 25(8): 691-703.

Kevesebb sírás

A hordozott babák (átlagosan) kevesebbet sírnak: összességében 43%-kal, az esti órákban pedig 54%-kal kevesebbet.

Hunziker, U. A. and Barr, R, G. (1986). Increased carrying reduces infant crying: a randomized controlled trial. Pediatrics, 77, 641-8.

Azon kultúrákban, ahol a babákat szinte folyamatosan hordozzák, a babák kevesebbet sírnak, mint a nem hordozós kultúrákban.

Barr, R. G. (1990). The Early Crying Paradox: A Modest Proposal. Human Nature, 1, 355-389.

Barr, R. G., Konner, M., Bakeman, R. and Adamson, L. (1991). Crying in !Kung San infants: a test of the cultural specificity hypothesis. Developmental Medicine and Child Neurology, 33, 601-10.

Brazelton, T. B., Robey, J. S., Collier, G. A. (1969). Infant development in the Zintandeco Indians of Southern Mexico. Pediatrics, 44, 274-290.

Lee, K. (1994). The crying pattern of Korean infants and related factors. Developmental Medicine and Child Neurology, 36, 601-7.

LeVine, R.A., LeVine, S., Dixon, S., Richman, A., Leiderman, P.H., Keefer, C. and Brazelton, T.B. (1994). Child Care and Culture: Lessons from Africa. Cambridge: Cambridge University Press.

Szocializáció

A hordozott babák hamarabb szocializálódnak, mivel közelebb vannak a felnőttekhez, tudják arckifejezéseiket tanulmányozni, a nyelvet gyorsabban tanulni és a testbeszédet elsajátítani.

Kitzinger, Sheila (1989): A síró baba. Penguin Books.

Biztonságos kötődés

A hordozott babák nagyobb valószínűséggel kötődtek biztonságosan gondozójukhoz.

Anisfeld, E., Casper, V., Nozyce, M. and Cunningham, N. (1990). Does infant carrying promote attachment? An experimental study of the effects of increased physical contact on the development of attachment. Child Development, 61, 1617-1627.

A hordozott babák általában hamarabb lesznek magabiztosak és önállóak.

Whiting, J. W. M. (1981). Environmental constraints on infant care practices. In R. H. Munroe, R. L. Munroe & B. B. Whiting (Eds.), Handbook of cross-cultural human development, New York: Garland STPM Press.

A HORDOZÁS TERÁPIÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI

Hasfájás

A hordozás segít a hasfájós babákon, a felnőtt mozgása masszírozza a baba pocakját, miközben a függőleges helyzetben könnyen távozik a lenyelt levegő is.

Barr RG, McMullan SJ, Spiess H, Leduc DG, Yaremko J, Barfield R, Francoeur TE, Hunziker UA (1991). Carrying as colic therapy: A randomized controlled trial. Pediatrics, 87: 623–630.

Szoptatási problémák

Tejmennyiség növelés

Hordozással növelhető a tejmennyiség. A baba többször és többet szopik, ha hordozzák, amely segíti az anya tejtermelésének fokozását.

Martha Sears, William Sears: The Breastfeeding Book. New York, NY: Little, Brown and Company, 2000.

A testkontaktus a babával növeli az anyákban a prolaktinszintet, mely hormon felelős az anyatej termelését.

Krista M. Delahunty, Donald W. McKay, Diana E. Noseworthy and Anne E. Storey (2006): Prolactin responses to infant cues in men and women: Effects of parental experience and recent infant contact.
http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6WGC-4MH2C47-2&_user=10&_coverDate=02%2F28%2F2007&_rdoc=1&_fmt=high&_orig=search&_origin=search&_sort=d&_docanchor=&view=c&_searchStrId=1552897491&_rerunOrigin=google&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=ab4f31bd5991d757e26c395c0d8845d2&searchtype=a

Lassan gyarapodó babák

A babahordozás segítheti a koraszülött és lassan gyarapodó babákat, hogy gyorsabban növeljék súlyukat. Mivel a hordozott baba közel van anyjához, gyakran és hosszabban szopik.

Hasselmeyer, E. G. (1964). The premature neonate’s response to handling. Journal of the American Nursing Association, I. 15-24.

Solkoff, N, et al. (1969). Effects of handling on the subsequent development of premature infants. Developmental Psychology, 1(6). 765-768.

Pótlás

Ha a szoptatás nem sikerül vagy nem lehetséges, a hordozás segíti a kötődést a közelség megteremtésével a tápszeres táplálás közben és mindenkor.

Blois, M, MD. (2005). Babywearing: The Benefits and Beauty of This Ancient Tradition. Pharmasoft Publishing.

Csípődysplasia

A csecsemőkori csípődysplasia kezelésének legideálisabb módja a hordozás. Biztosítja a hagyományosan előírt anatómiailag megfelelő terpesztartást, de mindeközben a mozgás még stimulálja is a csípőízületet, elősegítve annak gyorsabb érését.

Dr. med. Ewald Fettweis: Hüftdysplasie: Sinnvolle Hilfen für Babyhüften, Trias, Stuttgart, 2004.

Bölcsőhalál (SIDS)

A hordozás elősegíti a baba idegrendszerének fejlődését, így csökkenti a bölcsőhalál kockázatát, melyet a légzéskontroll és az éretlen idegrendszer diszfunkciójának tartanak.

A hordozás egyensúlyozószerv-stimuláló hatása segíti a babákat jobban lélegezni.

A kenguru-módszernél a felnőtt szabályozóként működik a baba fiziológiás folyamataiban, ideértve, hogy emlékezteti a lélegzésre.

William Sears, M.D. SIDS A Parent’s Guide to Understanding and Preventing Sudden Infant Death Syndrome. New York, NY: Little, Brown and Company, 1995.

A számos magasabb pszichológiai kockázati tényező ellenére kevesebb a bölcsőhalál az ázsiai babák körében, feltehetően a hordozás és együttalvás elterjedt gyakorlatának köszönhetően.

Petersen, S. A., & Wailoo, M. P. (1994) “Interactions between infant care practices and physiological development in Asian infants.” Early Human Development, 38, 181-186.

Pozicionális plagiokefália

A hordozás csökkenti a pozicionális plagiokefália („lapos fej szindróma”) kockázatát, mivel a babahordozási pozíciók egyikében sincs a baba hosszasan elfektetve közlekedés vagy alvás közben.

Littlefield, Timothy R. “Car Seats, Infant Carriers, and Swings: Their Role in Deformational Plagiocephaly,” Journal of Prosthetics & Orthotics 15, no. 3 (2003): 102-106.

John Persing, MD, et al., American Academy of Pediatrics Committee on Practice and Ambulatory Medicine, Section on Plastic Surgery and Section on Neurological Surgery, “Prevention and Management of Positional Skull Deformities in Infants,” Pediatrics 112, no. 1 (July 2003): 199-202.

Depressziós anyák

Hordozáskor a csecsemővel való fizikai kapcsolat növeli az anya oxitocinszintjét, amely csökkenti a pospartum depresszió és az anya pszichoszomatikus megbetegedésének előfordulását.

Lonstein, Joseph S.: Regulation of anxiety during the postpartum period. Frontiers in Neuroendocrinology, Volume 28, Issues 2-3, August-September 2007, Accessed 2009-05-09

A hordozás segíti a depressziós anyákat. A nem érintett babáknak több hang- és és szemkontaktusra van szükségük, csak hogy megbizonyosodjanak róla ott van az anyjuk. Hordozáskor a kapcsolat eleve adott, a depressziós anyára nem hárul a kapcsolatfelvétel „terhe”.

Pelaez-Nogueras M, Field TM, Hossain Z, Pickens J. (1996). Depressed mothers’ touching increases infants’ positive affect and attention in still-face interactions. Child Development, 67, 1780-92.

Írta: Madarász Tünde képesített babahordozási tanácsadó
Szerkesztette: Szegi-Holtzinger Zita baba- és gyermekhordozási tanácsadó, gyógypedagógus

Nyomtatható (doc) változat itt!